Alagút szindróma
Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő

A mozgásszervi szakértő.
Csuklótáji alagút szindróma – Interjú Dr. Szalontay Tiborral
Kézsebész főorvosunk, Dr. Szalontay Tibor az alagút betegség kialakulásáról, tüneteiről és kezeléséről mesél.
Az alagút szindróma szakorvosai
Kézebész szakorvosok

Dr Szalontay Tibor
Kézsebész főorvos

Dr. Lénárt Anett
Kézsebész és ortopéd traumatológus adjunktus

Dr. Süth Zsuzsanna
Kézsebész és ortopéd szakorvos

Dr. Hetthéssy Judit
Kézsebész szakorvos, egyetemi tanársegéd
Jelentkezzen be szakorvosainkhoz!
Budapest Mozgásszervi Magánrendelő
Időpontfoglalás: +36 (1) 44-33-433 reggel 8:00- este 20:00-ig hétvégén is.
Az alagút szindrómáról
Mi az alagút szindróma?

Mitől alakul ki az alagút szindróma?

- sérülés, törés, vagy gyulladás kiválthatja a környéki idegek nyomódását
- hegesedés és csontkinövés is szűkítheti a csatorna átmérőjét
- különböző betegségek is okozhatják: diabétesz, pajzsmirigy alulműködése, reumás sokízületi gyulladás, köszvény
- az érintett végtag túlerőltetése, rendszeres-monoton használata
Az alagút szindróma tünetei
A nyomás alá került ideg idővel egyre fokozódó tüneteket okoz. Először az éjszakai órákban fájdalom és zsibbadás jelentkezik a nyomás alá került ideg által ellátott területen. Később a panaszok egyre gyakoribbá és zavaróbbá válnak, és már a nappali órákban is jelentkeznek. Kezelés nélkül a tünetek tovább erősödnek, érzékkiesés, szűnni nem akaró égő érzés és kisugárzó fájdalom lép fel. Végül akár izomgyengeség vagy izomsorvadás is kialakulhat az adott területen
Az alagút szindrómák néhány típusa
Carpalis alagút szindróma
Kéztő alagút szindrómáról beszélünk, amikor az alkar hajlító izmait és több kis kézizmot beidegző ideg (Nervius medianus) a csukló magasságában összenyomódik az őt körülvevő egyes izmok, inak és csontos csatornák által. Az állapot létrejöhet foglalkozási ártalomként a csukló, illetve az alkar túlerőltetésekor, vagy az ujjak rendszeres, monoton használatakor (számítógép billentyűzet és egér túlzott, hosszadalmas használata) a kéz és a csukló túlzott fizikai igénybevételét követően (nagy súlyok emelgetésekor), melynek során a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjak végén, eleinte bizsergés, zsibbadás, majd érzékelési zavar (paraesthesia), érzészavar, tapintási érzéketlenség lép fel. A csukló rendszerint nyomás érzékeny, és a fájdalom annak mozgatásakor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik, gyakran az alkarba sugárzik.
Cubitalis alagút szindróma
Könyök alagút szindróma leggyakrabban sportolóknál és nehéz fizikai munkát végzőknél alakul ki. Legtöbbször a könyököt ért sérülés, vagy ízületi probléma felelős a szindróma okáért. A könyöklés, a sok írás, vagy a túlzott mobiltelefon használat miatt is elnyomódhat a perifériás ideg (Nervus Ulnaris). Elsősorban a gyűrűs és a kisujjban, tenyérben jelentkezik zsibbadás, főleg éjszaka. A kellemetlen zsibbadáshoz égő fájdalom társul, mely kisugározhat az alkarba. A panaszos kéz gyakran ügyetlenebb, a finom mozgások végzése és a kisujj hajlítása is nehezítetté válik. Amennyiben a betegséget nem diagnosztizálják időben, akkor a kéz belső izomzat is elsorvadhat.
Ha az alkarban lévő singcsonti ideg egyik ága kerül nyomás alá (Nervus Ulnaris), akkor Guyon alagút szindrómáról beszélünk. Kialakulásának oka lehet:
- megerőltető fizikai munka
- singcsont törése
- tartós nyomás a kisujjpárnán (pl. mankózás, biciklizés)
Főbb tünetei a gyűrűs- és a kisujj zsibbadása, amely az alkarba sugározhat. Az ujjak izomzata is gyengülhet, izomsorvadás alakulhat ki.
Az alagút szindróma diagnosztikája
Korai diagnosztizálás esetén a kezdeti stádiumban az alagút szindróma konzervatív (nem műtéti) módon is gyógyítható. A legelső fázisban a kéz-csukló-felkar középállásban történő rögzítése, gipszelése javasolt, akár nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásával egy időben. Amennyiben ez a módszer nem hoz javulást, úgy az adott terület fizioterápiás kezelése szükséges gyulladáscsökkentés céljából. Ha a konzervatív kezelés nem segít, műtéti megoldás javasolt. Ilyenkor a leszorító köteg átmetszésével az ideg felszabadul, és a panaszok megszűnnek. A műtét utáni rehabilitációs tornának nagy szerepe lehet az izomerő visszatérésében.
Ha más betegség (diabétesz, pajzsmirigy alulműködés, reumás sokízületi gyulladás, köszvény) váltja ki a panaszokat, akkor az elsődleges betegséget kell kezelni és megszűntetni.
Kezelhetjük az érintett területet Kinezio Tape-pel, amely csökkenti a gyulladást és a fájdalmat. A tapasz fennmaradhat több napon keresztül, és mivel rugalmas, ezért a pácienst nem akadályozza a mozgásban. A gyulladást csökkenthetjük nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel és kenőcsökkel. Fizikoterápiával és gyógytornával sokat javíthatunk a fájdalmas végtag állapotán. Az egyik leghatékonyabb gyógytorna technika a Perifériás idegmobilizáció. A módszer lényege a becsípődött, letapadt perifériás idegek felszabadítása a nyomás alól. A kezelés csökkenti az érintett területen kialakult fájdalmakat, érzészavart, majd helyreállítja a végtag funkcióját. Ha a konzervatív kezelések nem segítenek, akkor műtéti megoldásra van szükség. A műtét során felszabadítják az ideget a kompresszió alól egynapos sebészet keretein belül.
A carpalis alagút-szindrómáról
Dr. Lénárt Anett kézsebész és ortopéd-traumatológus adjunktus cikke
Mit tehetünk ellene?
Jelentkezzen be szakorvosainkhoz!
Budapest Mozgásszervi Magánrendelő
Időpontfoglalás: +36 (1) 44-33-433 reggel 8:00- este 20:00-ig hétvégén is.